Tut. A tutorial rövidítése. Ez az az óra ami gyakorlatilag lyukas. Pihi, csend. Blogírás. Kezdjük a végén:

Úgy 10 perccel ezelőtt nyugodtan ücsörgök az atrium-ban, szünet van, beszélgetek. Ahogy venném elő az órarendemet a táskámból észreveszem, hogy vizes az alja. Először eljut az agyamig, hogy valószínűleg a benne lévő palackból folyik a víz. Majd rájövök, hogy benne van az összes eddigi jegyzetem, de ami rosszabb, a laptopom is. Gyorsan kipakolok mindent, jegyzetek rendben – huhh – , mappa, elázva. Mi is van benne? Ja csak a decemberi hazaúthoz szükséges papírok. Kinyitom, nagyjából épek, nincs nagy baj. Kiveszem a laptoptokot, csurom víz. Na ez remek. Gyorsan kikapom az aksit, letörölgetem az utolsó 3 zsepim egyikével, majd lerakom magam mellé száradni. Nézzük a táskát. Az aljában áll a víz. Csodás. Mosdó, kiönt, megtörölget visszapakol. Az óra már 5perce elkezdődött. Rohanás az épület másik felébe a szekrényemhez, laptop be, táska a vállamra, rohanás vissza Doug termébe.

-          Doug? What are we supposed to do now?

-          Whatever you’d like, dude.

-          Awesome, thanks!

Fellélegzés. Lapotoptásaka az ablakba, hátha ott hamarabb megszárad, laptop elő. Bekapcs. ÉS MŰKÖDIK. YESSSSSSS. Na akkor írjunk erről egy bejegyzést de nagyon gyorsan!